Programunk
Kockázati tényezők
Egészségnevelés
Intervenció
Oktatási anyagok
Kutatás
Tartalom
Tartalom
A mozgásszegény életmód és a nem megfelelő fizikai aktivitás
Dr. Varsányi Péter
Közismert tény, hogy a rendszeres fizikai aktivitás az egészséges életmód egyik fontos összetevője. Számos betegség, mint például a kettes típusú cukorbetegség, csontritkulás, vagy az egyes szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik, és hozzájárul az egyén mentális egészségének javításához is.
A WHO 2020-ban adta ki legfrissebb ajánlását a fizikai aktivitás és ülő életmód vonatkozásában. [1] Eszerint a felnőttek számára hetente átlagosan 150-300 perc időtartamú, közepes intenzitású vagy 75-150 perc erős intenzitású fizikai aktivitás vagy ezek kombinációja ajánlott. Továbbá hetente legalább 2 alkalommal legalább közepes intenzitású izomerősítő edzés, valamint az ülve végzett tevékenységek időtartamának csökkentése és helyettük bármilyen intenzitású fizikai aktivitás végzése javasolt. Fiatalok (5-17 éves) számára átlagosan napi 60 perc közepes vagy erős intenzitású, túlnyomórészt aerob mozgás, valamint hetente 3 alkalommal erős intenzitású és izomerősítő mozgás javasolt az ülve végzett tevékenységek csökkentésével.
A magyar felnőtt lakosság fizikai aktivitásáról a 2019-es Európai Lakossági Egészségfelmérés keretében végzett adatgyűjtésből kaphatunk részletesebb képet. [2] Ez alapján a felnőtt lakosság 56%-a végez a WHO akkori ajánlásának [3] megfelelő testmozgást szabadidejében, a férfiak 59%-a, a nők 54%-a. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb azok aránya, akik heti fizikai aktivitása nem felel meg az ajánlásnak: a 18–34 évesek 35%-a, a 65 évesek vagy annál idősebbek 58%-a (1. ábra).
Dr. Terebessy András
“
1. ábra A WHO ajánlásnak megfelelő testmozgást végzők aránya nem és korcsoport szerint 2019 [2]
Az ülő életmóddal kapcsolatban a 2019-es ELEF adatai azt mutatják, hogy a munkahelyen történő munkavégzés, illetve az otthon végzett munka (pl. házimunka, kertészkedés) során a lakosság 40%-a nagyrészt ül, 11%-a egyhelyben áll, 42%-a többnyire sétál, könnyű mozgást végez munkája során, míg 6,7%-a nehéz fizikai munkát végez.
A fizikai munka a férfiak körében (férfiak 11%, nők: 3,3%), a nagyrészt állást igénylő munkavégzés viszont a nők körében (férfiak: 9,1%, nők: 14%) jellemzőbb. Érdekes, hogy az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik a séta, míg a nagyrészt üléssel járó tevékenységek gyakorisága csökken (2. ábra).
2. ábra Fizikai aktivitás a munkahelyi és az otthon végzett munka során nem és korcsoport szerint, 2019 [2]
Az iskoláskorúak egészségmagatartásáról a HBSC kutatás révén kaphatunk részletes képet, amelyet legutóbb Magyarországon 2017-2018-ban vettek fel az 5., 7. 9. és 11. évfolyamokon. [4] Ez azt mutatta, hogy a tanulók csupán 17,9%-a végzett a WHO aktuális ajánlásának megfelelő fizikai aktivitást, azaz minden nap mozgott legalább mérsékelt intenzitással, legalább 60 percet. [3] A felmérést megelőző hét legalább 5 napján a tanulók 21,5%-a, 3-4 napján 20,1%-a, a tanulók közel egyharmada (30,3%) azonban csupán legfeljebb két nap végzett az ajánlásoknak megfelelő fizikai aktivitást. Az eredmények alapján a lányok szignifikánsan kisebb arányban mozognak eleget vagy közel eleget, mint a fiúk. A megkérdezettek 70%-a végzett az iskolán kívül hetente legalább 2 alkalommal kiadós testedzést. Ez az arány azonban az életkor előrehaladtával szignifikánsan csökken: míg az 5. osztályosok 81,1%-ára jellemző, addig a 11. évfolyamosoknak csupán 61,7%-ára. Ezen eredmények különösen figyelemre méltóak a magyar oktatási intézményekben 2012 szeptemberétől bevezetésre került „mindennapos testnevelés” függvényében. [5,6]
A tanulók rendszeres fizikai aktivitását és képernyőnézési szokásait is összehasonlították a HBSC kutatás során. Ez alapján szignifikáns különbségek voltak megfigyelhetők a mozgás gyakorisága szerint a tanulók tévé- és DVD-nézéssel, számítógépes játékokkal és online közösségi médiával töltött idejének vonatkozásában függetlenül, hogy a hétköznapokat vagy hétvégéket vizsgálták. Az eredmények értékeléséhez fontos megjegyezni, „hogy mára számos kutatás igazolta, hogy az ülő tevékenységek és a fizikai aktivitás nem feltétlenül egymás rovására megvalósuló tevékenységek a fiatalok életmódjában. [7] Ezek alapján láthatjuk, hogy a fiatalokra változatos mintázat jellemző a fizikai aktivitást tekintve: az inaktívak általában sok időt töltenek ülve, képernyőhasználattal, ugyanakkor a megfelelő fizikai aktivitású iskolások is szabadidejüknek hasonlóan jó részét töltik a képernyők előtt, fizikailag passzívan. Az elektronikus médiaeszközök használata kétségkívül markánsan jelen van a serdülőkorúak életében, akár eleget mozognak, akár nem.” [4]
A fizikai aktivitás ismert egészséget befolyásoló jótékony hatásai és a fenti adatok ismeretében kiemelten fontosnak tűnik, hogy már minél fiatalabb korban kialakuljanak a fizikai aktivitás és ülő életmód megfelelő arányát figyelembe vevő egyéni egészségmagatartási szokások, hiszen láthatjuk, hogy az életkor előrehaladtával ez az arány egyre kedvezőtlenebb irányba tolódik el. Ezért is van kiemelt jelentősége a helyes egészségmagatartási szokások kialakítására fókuszáló egészségfejlesztési beavatkozásoknak (mint pl. a BEP), hiszen a fiatalokba való hosszútávú befektetés lehet az egyik kulcsa az egészségveszteségek csökkentésének, és így egy egészségesebb társadalom kialakításának.
Dr. Terebessy András
“
Hivatkozott irodalom
[1] WHO: WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. https://www.who.int/publications/i/item/9789240015128 Lekérve: 2021.12.15.
[2] KSH: Tehetünk az egészségünkért – ELEF2019 gyorsjelentés https://www.ksh.hu/elef/kiadvanyok.html Lekérve: 2021.11.14.
[3] WHO: Global recommendations on physical activity for health. https://www.who.int/publications/i/item/9789241599979 Lekérve: 2021.11.15.
[4] Németh Á, Várnai D. (szerk.) Kamaszéletmód Magyarországon. L’Harmattan, Budapest, 2019.
[5] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv Lekérve: 2022.06.01.
[6] Dr. Somhegyi Annamária: A mindennapos testnevelés népegészségügyi jelentősége. https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/mindennapi-testneveles/a-mindennapos-testneveles-nepegeszsegugyi-jelentosege Lekérve: 2022.06.01.
[7] Marshall SJ, Biddle SJH, Gorely T, Cameron N, Murdey I. (2004) Relationships between media use, body fatness and physical activity in children and youth: A meta-analysis. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders, 28(10): 1238–1246.