A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatbázisa szerint 2020-ban Magyarországon a második leggyakoribb halálok mindkét nem esetében a daganatos megbetegedés volt, amely az összes halálozás közel negyedét (23%) tette ki. 2020-ban összesen 32451személy halt meg ennek következtében, 17209 férfi (25%) és15242 (21%) nő (1. ábra). [1] 

2010 és 2019 között a férfiak életkorra standardizált halálozása 13%-kal csökkent, a daganatos megbetegedések okozta halálozásé 13%-kal, ezen belül a tüdő daganaté 19%-kal. (A standardizált halálozási arányszám azt a halandóságot mutatja, amely a vizsgált térségben akkor lenne megfigyelhető, ha népességének összetétele ugyanolyan volna, mint a standardul választott népességé. [4]) A nők életkorra standardizált halálozása ezalatt a 10 év alatt csak 8%-kal csökkent, ezen belül a daganatos megbetegedések okozta halálozás 5%-kal. Nem változott ezalatt az idő alatt az emlőrák okozta halálozás, sőt, a tüdődaganat okozta halálozás 10%-kal még emelkedett is! [2]

Fontos megjegyezni, hogy 2019-ben az Európai Unió országai közül hazánkban volt a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti 100.000 lakosra vetített standardizált halálozás mind a férfiak, mind a nők esetében is. Európai viszonylatban a magyar halálozási adatok a tüdő, a vastag-és végbél, a hasnyálmirigy és a fej-nyaki régió rosszindulatú daganatai esetében a legkedvezőtlenebbek (2. ábra). [3]

Hasonló kép rajzolódik ki, ha a halálozási adatok mellett az egyes betegségek miatt megromlott egészséget is figyelembe vevő egészségveszteségeket nézzük. Egészségveszteségnek a valamilyen okból megromlott vagy elvesztett egészségnek egy adott egyénre, a családjára és a társadalomra háruló következményeit nevezzük. [5] Az egészségveszteség jellemzésére a DALY (Disability Adjusted Life Years- Elvesztett Egészséges Életévek (ELÉV)) mutatót használjuk. [6] Az egészségveszteségek részletes elemzésére, időbeli és térbeli összehasonlítására, az Institute for Helath Metrics and Evaluation adatvizualizációs honlapját ajánljuk. [7] 

A teljes magyar lakosságot nézve a daganatos megbetegedések alkották a második legnagyobb egészségveszteséget okozó betegségcsoportot 2019-ben Magyarországon, az összes egészségveszteség 21%-át okozva. A kérdést nemenként vizsgálva is hasonló sorrend figyelhető meg. Férfiaknál a tüdő- (6.95%), a vastag- és végbél- (3,56%), a prosztata- (1,46%) valamint a hasnyálmirigy-daganat (1,36%) okozta a legnagyobb egészségveszteségeket 2019-ben, míg nőknél a tüdő- (4,45%), az emlő- (2,85%), a vastag- és végbél-daganat (2,62%) és hasnyálmirigy-daganat (1,29%). Érdekes, hogy az egészségveszteségek esetében a 2010 és 2019 közötti időszak változásait nézve a halálozási adatokhoz képest igen változatos képet láthatunk. Férfiaknál a tüdődaganat okozta egészségveszteségek 15%-kal csökkentek, a hasnyálmirigy-, illetve a vastag- és végbéldaganat okozta egészségveszteségek szinte nem változtak (0,87%-os csökkenés, illetve 0,91%-os növekedés), a prosztatadaganat azonban 9,62%-kal nagyobb egészségveszteséget okozott 2019-ben, mint 2010-ben. Nők esetében valamelyest kedvezőbb a kép, hiszen a vastag- és végbéldaganat okozta egészségveszteségek 4,54%-kal, az emlődaganat okozta 2,06%-kal, a tüdődaganat okozta pedig 1,63%-kal csökkent ebben a 10 évben. [7] 

 A daganatos megbetegedések okozta egészségveszteségek kialakulásában is – a szív- és érrendszeri betegségekhez hasonlóan – kiemelt szerepet játszik az egyén nem megfelelő egészségmagatartása. A tüdődaganat okozta egészségveszteségek 71,87%-a, a vastag- és végbéldaganatok 46,77%-a volt ennek tulajdonítható 2019-ben Magyarországon. A tüdődaganat kialakulása és a dohányzás szoros összefüggése köztudott, ezért is különösen aggasztó, hogy az OECD-országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb a napi szinten dohányzók aránya. [8] 

„A dohányzók aránya a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében több mint a duplája, mint a legmagasabb iskolai végzettségűek között, ezért is különösen fontos a dohányzással kapcsolatos egészségnevelési programok minél szélesebb körű elérhetőségének biztosítása valamennyi magyar oktatási intézmény esetén — figyelmeztet legfrissebb egészségjelentésében az OECD. [8] 

Mivel fiatal korban az egyének magatartása még könnyebben változtatható, a helyes egészségmagatartás kialakítására az iskolai közösségek, az iskolai egészségfejlesztési programok különösképpen alkalmasak. [9] A fiatalkorban elsajátított egészséghez való pozitív hozzáállás segíthet a későbbi életszakaszban megjelenő daganatos megbetegedések megelőzésében és korai felismerésében: dohányzás visszaszorítása pozitív változást hozhat a tüdődaganatok vonatkozásában, az egészséges étrend kialakítása pozitívan befolyásolhatja a gyomor- vagy vastagbéldaganatok kialakulását, a lakossági szűrőprogramokon való aktív részvétel segíthet az emlő- vagy a vastagbéldaganat korai felismerésében. 

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy egy betegség kialakulását többféle kockázati tényező is befolyásolhatja, mint ahogyan a kockázati tényezők legtöbbje is számos megbetegedés kialakulásában (és így az általuk okozott egészségveszteségekben) is szerepet játszhat. A dohányzás például a tüdődaganat kialakulása mellett szerepet játszik a vastag- és végbéldaganat, hasnyálmirigy-daganat, nyelőcsődaganat vagy a méhnyakrák okozta egészségveszteségek kialakulásában is. Hasonlóképpen a tüdődaganat okozta egészségveszteségek kialakulásában a dohányzáson kívül a légszennyezésnek, egyes foglalkozási kockázati tényezőknek vagy az egészségtelen táplálkozásnak is szerpe van a GBD adatai szerint. [7] Jól látható, milyen komplex az egyes betegségek és kockázati tényezők összefüggése, ezért sem meglepő, hogy ezek hatásos megelőzése és csökkentése is csak ezt a komplexitást szem előtt tartó beavatkozások segítségével jöhet létre. 

[1] Központi Statisztikai Hivatal: Tájékoztatási adatbázis https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?lang=hu Lekérve: 2021.12.09. 

[2] Vitrai J, Bakacs M. Halálozás Magyarországon. Keresztmetszeti és időbeli elemzés a 2021-ben elérhető adatok alapján. https://www.researchgate.net/publication/356775757_Halalozas_Magyarorszagon_Keresztmetszeti_es_idobeli_elemzes_a_2021-ben_elerheto_adatok_alapjan Lekérve: 2021.12.06. 

[3] Eurostat Cancer statistics https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Cancer_statistics&oldid=551984#Deaths_from_cancer Lekérve: 2022.06.04. 

[4] Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézet: Fogalomtár https://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/60-standardizalt-halalozasi-aranyszam Lekérve: 2022.01.07. 

[5] Varsányi P, Vitrai J. (szerk.) Egészségjelentés 2015. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2015. 

[6] Vitrai J, Varsányi P, Bakacs M. (2015) Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére. LAM, 25: 6-7. 

[7] Institute for Helath Metrics and Evaluation: GBD 2019 adatbázis. https://vizhub.healthdata.org/gbd-compare/ Lekérve: 2021.10.14. 

[8] Magyarország: Egészségügyi országprofil 2019. https://www.oecd.org/health/magyarorszag-egeszsegugyi-orszagprofil-2019-2247f4e0-hu.htm Lekérve: 2021.10.14. 

[9] Vitrai J. (2019) Iskola az egészség alapköve? Miért és mit tegyen az iskola a tanulói egészségéért? Egészségfejlesztés, 60: 42-45.